A kis műemlék kápolna a várost keresztező 56-os főút mentén áll. A Báta felé vezető szakaszra a kőhíd mellé emelték. Az 1710-es évek végén épülhetett barokk stílusban. A legnagyobb bizonyossággal a létezéséről szóló első információ az 1776-os esztendőből maradt ránk. Korunkban helyreállították.
1780 táján barokk stílusban emelték a kápolnát, amely a Kálváriával együtt élvezi a műemléki védettséget. 1927-ben a Kálvária 1816-ból származó feszületeit, szobrait, az 1990-es évek közepén a teljes műemléket restaurálták.
A bátaszéki katolikus hívek az 1739-es pestisjárvány idején tettek fogadalmat arra, hogy a vész múltán hálából kápolnát emelnek. A Szent Orbán tiszteletére épített kápolna végül 1754-re állt a Szőlőhegyen.
A korabeli helyi elöljáróság hozta azt a döntést, hogy Szent Flóriánnak, az árvizek és tűzvészek elleni védőszentnek, utóbbi révén a tűzoltók védőszentjének tiszteletére a város területén, a tűzoltószertár közelében méltó emléket állít.
1999-ben, Sümegi József, gimnáziumi igazgató ötlete alapján határozta el a Bátaszéken működő Szent Cecília Kórus, hogy korabeli jelmezekben, tömegjelenetekkel feleleveníti Jézus életének utolsó, tragikus mozzanatait, keresztútját és kereszthalálát.
A vaskorban már kelták lakták. Őket később a rómaiak leigázták, s a Provincia része lett. Az ókori Róma bukása után lakói hunok, avarok, szlávok, majd a magyarok voltak. A honfoglalás után a környező települések ide építettek közös templomot, mivel a környék központja volt a ciszterci monostor által. Tatárok és törökök dúlták fel, később a bencések ismét széki apátsági rangra emelték. A Habsburgok uralkodása alatt betelepített iparosok által indult fejlődésnek.