1999-ben, Sümegi József, gimnáziumi igazgató ötlete alapján határozta el a Bátaszéken működő Szent Cecília Kórus, hogy korabeli jelmezekben, tömegjelenetekkel feleleveníti Jézus életének utolsó, tragikus mozzanatait, keresztútját és kereszthalálát.
A neves egyháztörténészként ismert egyetemi tanár, premontrei kanonok 1895. február 17-én látta meg a napvilágot Bátaszéken, és itt is távozott el az élők sorából 1970-ben.
Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteményét a pályája elején mórágyi körzeti orvosként működő Dr. Csanády György hozta létre. Több évtizedes kitartó gyűjtőmunka eredménye a több tízezer darabból álló anyag.
A nagyvilág számára Eugene Zadorként ismert Zádor Jenő 1894. május 11-én Bátaszéken látta meg a napvilágot. Nemzetközi hírnév tekintetében a város legjelentősebb szülötte.
A városnak a cikádori apátságot alapító II. Géza királyról elnevezett gimnáziuma immár hosszú évek hagyományaként bonyolítja minden esztendőben a város kulturális életének egyik alapkövét jelentő Géza-napot.
A vaskorban már kelták lakták. Őket később a rómaiak leigázták, s a Provincia része lett. Az ókori Róma bukása után lakói hunok, avarok, szlávok, majd a magyarok voltak. A honfoglalás után a környező települések ide építettek közös templomot, mivel a környék központja volt a ciszterci monostor által. Tatárok és törökök dúlták fel, később a bencések ismét széki apátsági rangra emelték. A Habsburgok uralkodása alatt betelepített iparosok által indult fejlődésnek.
Kulturális örökség
a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különö