Tolna Megyei Értéktár
Az értékgyűjtő munka a megyei identitás, a vidék népszerűsítésének, és a helyi gazdaságfejlesztésnek is fundamentuma – hangoztatta beszédében Fehérvári Tamás, a közgyűlés elnöke. A Tolna Megyei Önkormányzat az idei alkalommal Györkönyben rendezte a „Vár a megye” – Tolna Megyei Értékek Napját, amelyen kiderült, mely értékek kerülnek a Tolnaikumok tárába. Vetélkedő, zene és gasztronómia is főszerepet játszottak a – Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével életre hívott – programon.
Fehérvári Tamás ünnepi beszédében kiemelte az értéktár mozgalom fontosságát és ennek tükrében a megyei önkormányzat szerepét. A megye valamennyi települését meg kell tisztelnünk a figyelmünkkel, segítenünk kell a szakértelmünkkel, teret és lehetőséget kell biztosítanunk értékeik megőrzésére, felvonultatására – húzta alá az elnök.
Kárpáti Árpád, a társszervező Nemzeti Művelődési Intézet igazgatója is erőforrásnak nevezte az értékeket, valamint kiemelte Tolnát a példás értékgyűjtő megyék sorából.
Dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár beszédében méltatta a „Vár a megye” rendezvényt, amely kiemelt figyelmet fordít a helyi értékek megjelenítésére. A helyettes államtitkár szerint a megyei identitás erősítésében főszerepet játszanak a Tolnaikumok, okot adva az itt élőknek a büszkeségre.
A Tolna Megyei Értéktár Bizottság 2017-ben kiemelt megyei értéknek, azaz Tolnaikumnak minősítette:
Gemenci Erdő
A Gemenci erdő nemcsak az ország, de Európa féltett kincse is, 1996 óta nemzeti park. Sűrű ártéri vegetáció teszi különlegessé. Bőséges táplálékot és kiváló búvóhelyet nyújt az itt őshonos gímszarvasnak és vaddisznónak. Mélyebben fekvő részét a Duna a magas vízálláskor elönti. Az elöntött területeknek gazdag halállomány köszönhető, és védett vízimadarak tömegei is meg tudtak itt telepedni. A területen keresztül húzódik az országos jelentőségű Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonal. A Kirándulóközponttól indul a Hollós László természettudós nevét viselő Bárányfoki Tanösvény. Az időnként víz alá kerülő részeken található a ritka fekete galagonya és a tavaszi csillagvirág. Az erdő mélyén szürke gémek, rétisasok, kerecsensólymok és békászó sasok fészkelnek. Gemencet világhírűvé tette az ország legszebb, legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvas-állománya.
Bukovinai székely betlehemes, a csobányolás
A Jézus születését megjelenítő dramatikus szokás eredetileg házaló népi színjáték volt, amelynek mára főként színpadon, iskolákban, szabadtéren vagy akár templomokban bemutatott változata terjed. A tíz-tizenkét szereplős játék résztvevői egy-két kivétellel mindenütt férfiak, fiúk. Régebben a házas emberek szokása volt, ma már főként a fiatalabb korosztályé, kiegészülve egy női kórussal, amely viseletben kíséri a játékot. Vallásos jellege, adománygyűjtő és szórakoztató szerepe mellett mára a bukovinai székelységhez való tartozás kifejezése lett, a hagyományok éltetése a cél. Középpontjában a szálláskeresés áll, ami szimbolikus, hiszen az erős összetartozás-tudatú népcsoport kétszázötven éves történelme alatt többször kényszerült szülőföldjét, lakóhelyét elhagyva újabb és újabb vidékeken otthonra találni. A legnagyobb erővel Bonyhád környékén megújuló csobányolást 2013-ban felvették a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti listájára.
Gyönki Evangélikus Templom
A Dél-Dunántúl legnagyobb evangélikus temploma, amelynek a 18. század végéig nyúlik vissza az őseredete. Helyén egykor a magyarok imaháza állt. A gyönki evangélikus németek a magyar hívekkel együttesen 1778-ban folyamodtak a helytartótanácshoz, hogy templomukra építési engedélyt adjon. Ezt megkapva 1781 és 1784 között fel is építették, kezdetekben torony nélkül. 1833-ban a torony is a főhomlokzatra került, ekkor azonban újabb problémák adódtak. Az épület ettől kezdve ugyanis süllyedni kezdett. A németek számának növekedése miatt egyre gyarapodó gyülekezet új templom építkezésébe kezdett a megroggyanó helyén. Mai formájában 1896-97 óta áll. Neogótikus épület, a stílus számos jegyét magán hordozza. Többszintű tornyának legfelső része nyolcszögletű. Belseje impozáns kiterjedésű, magasba törő oltárépítménye körbesétálható. Az orgonát a Rieger orgonagyár készítette 1897-ben.
A Dunaföldvári Települési Értéktár Bizottság, valamint Kölesd és a Kölesdi Közéleti Egyesület kiemelkedő értékgyűjtő tevékenységét jutalmazta a megyei önkormányzat elnöke értékdíjjal, amelyet dr. Szilágyi Péter helyettes államtitkár adott át. Számos diák is vendége volt a rendezvénynek, akik az országos hungarikum vetélkedőn illetve a "Reformáció500" rajz- és videópályázaton remekeltek.
Az előbbi versenyt illetően a nemzeti értékek megismertetéséért és népszerűsítéséért a paksi Deák Ferenc Általános Iskola és a dombóvári Apáczai Csere János Szakgimnázium diákjai, felkészítői érdemelték ki az elismerést.
„Reformáció 500” – Rajz- és videópályázat
Dr. Fusz György szobrászművész, a Tolna Megyei Értéktár Bizottság tagja számolt be a pályaművekről. Ismertette: összesen 64 rajz készült a felhívás keretében, melyek közül alsó tagozatos kategóriában a bonyhádi Varga Hanna első, az ugyancsak bonyhádi Kiss Molnár Zoé második, míg a bátai Kiss Ingrid harmadik helyezett lett.
A felsősök között első a tamási Gőbölös Diána, második a kaposszekcsői Esküdt Luca, harmadik pedig a szintén tamásiban tanuló Orsós Eszter lett. Gyönkről érkezett az egyetlen kisfilm Kuti Líviától.
Gasztronómia és borMegyetem
Ízletes és jellegzetesen helyi fogások fogadták a vendégeket azon települések standjainál, amelyek kóstolópontként működtek a rendezvényen – összesen 16 helyen lehetett kóstolni különböző ételeket.
A "Minden Ízében Tolna Megye" főzőversenyre benevezett csapatok ízletes fogásai közül a bikácsi csirkepaprikás bizonyult a legjobbnak. Szekszárd ezüstérmes vaddisznó pörköltet készített, míg a harmadik legízletesebb fogásnak a sárszentlőrinciek birkapörköltjét értékelték a helyi származású, ám országos hírnévvel büszkélkedhető mesterszakács bírálók: Szüsz Ádám és Meczker Tamás. A Legjobb Kóstoló Stand címet a kurdi csapat nyerte el.
A Szekszárdi Borvidék elnöke, Heimann Zoltán, és a Tolnai Borvidék elnöke, Schmidt Győző nyitották meg azt a kékfrankos bortúrát, amely zömében a györkönyi pincék kékfrankosait sorakoztatta fel. A borMegyetem elnevezésű borkóstolót immár második alkalommal rendezte meg a megyei önkormányzat „Vár a megye” programja keretében.
Érték Viadal
Tolna megye értékeiről szólt az a délutánba nyúló vetélkedő, amelynek mintegy hetven résztvevője volt. A különböző településekről érkező játékosok több körben mérték össze tudásukat, mégpedig az értéktár bizottsági elnök, Dr. Say István, illetve a helyi művelődési ház igazgatója, Surányi Zoltán vezényletével.
„Vár a megye” – Tolna Megyei Értékek Napja - a rendezvényről
A Tolna Megyei Önkormányzat nyaranta – minden évben másik településen – rendezi meg „Vár a megye” elnevezésű programját, amelyre valamennyi megyei község és város önkormányzata hivatalos. A rendezvény keretében visszatérő programok között szerepel főzőverseny, értékekről szóló játékos vetélkedő, a megye borait felvonultató borkóstoló, koncertek és hagyományőrző együttesek fellépései. Az eseményen derül ki, mely értékeket nyilvánítja Tolnaikumnak a Tolna Megyei Értéktár Bizottság. 2015-ben Kölesd, tavaly Zomba, idén pedig a Tolnaikum cím birtokos Györköny volt a házigazda település.
Szöveg: Tóth Róbert
Fotók: Nagy Gabriella, Ótós Réka
