1780 táján barokk stílusban emelték a kápolnát, amely a Kálváriával együtt élvezi a műemléki védettséget. 1927-ben a Kálvária 1816-ból származó feszületeit, szobrait, az 1990-es évek közepén a teljes műemléket restaurálták.
A kápolna mellvédes teteje járható terasz, amelyre falazott oldalfalú lépcső vezet fel, rajta áll a talapzatos Kálvária-szoborcsoport Szűz Mária, Szent János apostol és Mária Magdolna alakjaival. A félköríves szentély mögötti szakaszra került a torony. Oszlopok tagolják háromhajósra. A főhajó mennyezete fiókos dongaboltozatú. 1812-es, 1855-ös és 1872-es sírkövek egészítik ki a helyet. A kápolna keleti oldalán sorakoznak a keresztúti stációk. Azért látható tizenhat, mert az újonnan állított keresztút szabályszerűen tizennégy stációját két egykori állítású is kiegészíti, a hajdani kálváriahangulat teljességét idézve.