Az egyhajós templom 1803 és 1806 között épült fel későbarokk (copf) stílusban. Helyén állt a az 1180 táján alapított bencés monostornak Szent Miklós tiszteletére szentelt háromhajós, páros tornyú temploma, amelynek falai 1721-ben még épek voltak, a 18. század utolsó éveiben köveiből emelték a falu római katolikus templomát.
A szlavón tölgy a kocsányos tölgy egyik alfaja, balkáni változata. Ha a névadó Szlavóniában nem is, de Magyarországon találni olyan szlavón tölgy állományokat, amelyek kiváló alapjai a továbbtermesztésnek.
A szakma a Sárköz–Duna mente hagyományos tánckészletéhez tartozó, sajátos madocsai táncoknak egyik legkiválóbb előadójaként ismerte meg és tartotta számon.
Táncáról több dokumentum készült, amelyeket az MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Archívuma őriz. A Népművészet Mestere címet 1976-ban kapta meg.
Madocsa
A Duna jobb partján, Pakstól 13 kilométerre, északkeletre fekszik. Főként református vallásúak lakják, így 15. századi temploma a török kiverését követő betelepítések után szintén református lett. A község területe ugyan a Dunántúl része, de földrajzilag az Alföldhöz sorolható, talaja, annak szerkezete és táji jellege miatt. Az itt élők az alföldi, ö-ző tájszólást őrzik.