A korszerű mozaik megteremtésében Mattioni Eszternek elévülhetetlen érdemei vannak. Ezen ősi technika XX. századi továbbfejlesztésével lehetőséget adott a mai modern épületek külső és belső tereinek művészi újragondolására, hogy művelődési központok, gyárak, otthonok, irodaházak is esztétikai hangsúlyt kapjanak. Mind festményeivel, mind hímesköveivel kiemelkedő képviselője, megörökítője a magyar népművészet, népviselet, esküvők, táncok és búcsúk világának.
Mattioni Eszter 1902-ben Szekszárdon született és 1992-ben hunyt el. Édesapja Bezerédj Pál hívására jött Magyarországra, olasz, selyemkészítési szakember volt. Anyai nagyanyja pedig Sass Erzsike, akihez Petőfi Sándor A négyökrös szekér című versét írta.
Képzőművészeti főiskolát végzett Budapesten, Rudnay tanítványaként. Az első önálló kiállítása 1929-ben volt az Ernst Múzeumban. Ugyanekkor volt egy csoportos kiállítása Szekszárdon is. A korabeli kritika is felfigyelt határozott színérzékére. Festészete ezzel a római iskola felfogásához kapcsolódott. 1937-ben a Párizsi Világkiállításon Magyarországot a római iskola művészei képviselték. Mattioni Esztert az egyik magyar pavilon kapuját díszítő festményeiért Diplome d’ Honeur-rel jutalmazták.
A szolnoki művésztelepen dolgozott 1931 és 1942 között, melyet Aba Novák Vilmos vezetett. A szolnoki művésztelepen töltött idő meghatározó szerepet töltött be művészi pályáján. Festményeinek színvilága visszafogottabbá válik, hideg színek, egyszerű színvilág, dinamikus vonások jellemzik a Szolnoki Tabán és a Mátrai Búcsú című képeit. Szolnokon Pólya Ivánnal közösen alkotta meg, majd már egyedül fejlesztette tovább a hímeskő technikáját. A hímeskő a klasszikus mozaiktól eltérő: ahelyett, hogy kőzúzalékot használna, a képhez alakította, mintára vágta a köveket, és ezeket cementbe, illetve betonba ágyazta.
A győri Székesegyház Szt. László sírkápolnájában Apor Vilmos síremléke köré készített hímeskő kompozíciót 1948-ban. Legnagyobb vallásos témájú alkotását a hetvenes években Budapesten a Rókus kápolnába készítette. Műveit az avatatlanabb szemlélő is felismerheti, hiszen annyira karakteresek. Csak a Magyar Nemzeti Galériában tizennyolc munkája van.
Alkotásait a Louvre-tól elkezdve mindkét amerikai kontinensig számos köz- és magángyűjtemény őrzi, Japánba legalább 30 műve került, ott is volt kiállítása. A munkásságát bemutató kiállítást 1981-ben a szülővárosának ajándékozott gyűjtemény teremtette meg.
Művei a Wosinsky Mór Megyei Múzeum Vármegyeházi kiállításán tekinthetők meg.
A város és a környék lakói magukénak érezhetik a művésznő képeit. Alkotásai hozzájárulhatnak a nemzeti szemlélet ébrentartásához, a hagyományok megbecsüléséhez, és egyúttal a jelen, a jövő számára követendő példát kínálnak. Sok külföldre került műve hirdeti a magyar népviselet sokoldalúságát, színességét.
Érdekesség, hogy a 2009. novemberében alakult Szekszárdi Hölgy Klub Egyesület Mattioni Eszter nevét vette fel. Az egyesület segíti a kulturális értékek megismerését a hölgyek, családok és az ifjúság körében.
A Tolna Megyei Értéktár Bizottság 2022-ben Mattioni Eszter művészeti munkásságát kiemelt megyei értéknek, azaz Tolnaikumnak minősítette.
Egyéni kiállításai
1929, 1933, 1936, 1938, 1955 • Ernst Múzeum, Budapest
1961 • Csók Galéria, Budapest (kat.)
1962, 1966, 1972 • Memphis, Amerikai Egyesült Államok
1970 • Babits Mihály Kultúrház, Szekszárd
1972 • Kastély Múzeum, Nagytétény 1973 • Bakony Múzeum Veszprém
1977 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.)
1979 • Csók Galéria, Budapest (kat.)
1980 • Tokió
Válogatott csoportos kiállításai
1926 • Ernst Múzeum, Budapest
1928 • Tavaszi Szalon, Nemzeti Szalon, Budapest
1929 • Megyeháza, Szekszárd
1931 • Nemzeti Szalon, Budapest
1934 • Képzőművészek Új Társasága-tárlat
1936 • Szolnoki művésztelep
1937 • Luxembourg Múzeum, Párizs • Ernst Múzeum, Budapest
1938 • Szent István jubileumi kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Helsinki
1939 • New York
1940 • Őszi Tárlat, Szolnok • Képzőművészek Új Társasága-tárlat • San Francisco
1941 • Egyházművészeti kiállítás
1942 • Műbarát kiállítás • Építészet és térművészet, Nemzeti Salon, Budapest
1943 • Őszi Tárlat, Szolnok
1944 • Modern magyar művészet, Bern
1947 • Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete, Fővárosi Képtár, Budapest
1948 • London • Stockholm
1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1955 • 6. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1957 • 70 művész, Ernst Múzeum, Budapest
1958 • Magyar Képzőművésznők kiállítása, Műcsarnok, Budapest • Világkiállítás, Brüsszel
1997 • Nőművészek, Kecskeméti Képtár