Staub Ferenc autodidakta festőművész volt. Mint asztalossegéd 1930-tól 1935-ig Aba Novák Vilmos szabadiskolájában tanult. Kedvelt témája volt a tolnai táj és a népi élet. Haláláig a mai Emlékház épületében alkotott.
Nem csak a művész képeiből tekinthető itt meg kiállítás, de régmúlt idők emlékeit is őrzik a Helytörténeti Gyűjtemény darabjai.
A németkéri Látóhegy a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része, a Kiskunsággal rokon homokvidék, 1987 óta védett. A 416 hektáros homokterület felszínének formálásában a szél játszotta a főszerepet. A homok vándorlása mára megállt, a buckák jelentős részét a Pannon homoki gyep már megkötötte.
A németkéri Hardi legelő a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része, amely 1987-ben lett védett terület. A megye egyik legnagyobb összefüggő homoki legelője. A vegetáció mozaikos szerkezetű, a nyílt és zárt homoki gyepek mellett rétlápokat, zsombéklápokat találunk. Védett fajai a kornistárnics, a hússzínű ujjaskosbor, a báránypirosító. Fészkel a mezei- és erdei pacsirta, a cigány csuk.
Az utcavonalon szabadon áll. Egyhajós, homlokzati tornyos templom. Szentélye a hajónál keskenyebb, a sarkain lekerekített, egyenes záródású. Oldalához kontyolt nyeregtetős sekrestye csatlakozik. A déli homlokzat középtengelyében kőkeretes kapu nyílik, fölötte szemöldökpárkánnyal. A toronysisakon 1896-os évszám látható. A kertben Szentháromság-oszlop és Mária-dombormű található.
Németkér
A település Németkér és Hard egyesítésével jött létre. A Mezőföld löszhátának déli területein fekszik, 1800 lakosú település, a Paksot Cecével összekötő úton érhető el. A község a török időkben elnéptelenedett, 1785-ben Hessenből érkező német telepesek élesztették újjá. 1945 után a német nemzetiség helyére Felvidékről és Békés megyéből érkeztek családok. Hard Árpád-kori település, első lakói besenyők voltak. A 14. században esperesi székhely. 1954-es megyehatár rendezésekor került Németkérhez.