1909-ben Őcsényben született, és ott is hunyt el 1993-ban. A szövést idős asszonyoktól sajátította el, s 1935-től kezdve kizárólag ezzel foglalkozott. A kezdeti időszakban kiváló művelője volt a sárközi hímzésnek is.
1922-ben parasztcsaládban született Decsen. Élete nagy részét Őcsényben élte le. Mint a hozzá hasonló sárközi lányokra ez jellemző volt, kiskorában már próbálgatta a szövést, amire édesanyja tanította.
Bogár István tanítói, népművelői tevékenysége kiemelkedő. Egész életében azon munkálkodott, hogy összegyűjtse és megőrizze a sárközi emberek hagyományait. Néprajzi magángyűjteményében megtalálhatók a Sárközre jellemző népi kultúra elemei, tárgyi emlékei és dallamkincse egyaránt.
Az őcsényi tájház a Duna szabályozás után meggazdagodott őcsényi református középparasztság tárgyi emlékeit őrzi. A tájház épülete valamikor a 19. század első felében épült, mai formáját az 1880-as években nyerte el akkori tulajdonosa, Deák István gazda idejében.
Őcsény
Őcsényi Települési Értéktár Bizottság
Hasonlóan a többi sárközi településhez sajátos és gazdag népviselete, népszokásai és népművészete alakult ki. Még aktívak a csipkekészítő, rojtozó, babakészítő, kézi szövő, nagybársonykészítő, gyöngyfűző mesterséggel foglalkozó asszonyok. A néptánc tanítása szerepel az iskolás gyermekek órarendjében.
Kulturális örökség
a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különö