Korniss-kúria
A nagyméretű, téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős, beépített tetőterű kúria magja egy a 17–18. század fordulóján emelt, két traktusos, alápincézett épület volt, amelyet a 18. században kétszer bővítettek.
A nagyméretű, téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős, beépített tetőterű kúria magja egy a 17–18. század fordulóján emelt, két traktusos, alápincézett épület volt, amelyet a 18. században kétszer bővítettek.
Az egykor községházaként funkcionáló, L alaprajzú, utcai szárnyán emeletes, udvari szárnyán földszintes, nyeregtetős épület feltehetően egy 19. század eleji, földszintes lakóház többszöri bővítésével és átalakításával jött létre. Historizáló homlokzata a 19. század közepén alakult ki.
A nyugati végfalával zártsorú beépítéshez illeszkedő, téglalap alaprajzú, emeletes, keleti homlokzata felett felülkontyolt nyeregtetős épület jelenlegi formáját feltehetően egy 18. századi, földszintes lakóház több periódusban történt átalakításával nyerte.
Kurcz György közbirtokos nemes, 1848-as nemzetőr százados kúriája feltehetően a 18. század végén, a 19. század elején épült késő barokk stílusban.
Utcavonalon, saroktelken álló, L alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős klasszicista épület eredetileg a Szeniczey családé volt, majd Neumann kékfestő birtokába jutott. Műhelye az udvari szárny végében működött.