
Paksi pincefalu és dunakömlődi pincesor
Pakson és Dunakömlődön az ország más területeihez hasonlóan a 18-19. században lendült fel a szőlőtermesztés. A paksi présházak építése valószínűleg a 19. század elején kezdődött el.
Pakson és Dunakömlődön az ország más területeihez hasonlóan a 18-19. században lendült fel a szőlőtermesztés. A paksi présházak építése valószínűleg a 19. század elején kezdődött el.
Az új Paksi Gyógyászati Központ 3300 m2-es létesítményének fő profilja a gyógyvizes kezelés és a hozzá kapcsolódó fürdőgyógyászati ellátás.
Az 1999 óta védett, 242 hektár kiterjedésű Paksi Ürge-mező a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része, a város pereméhez közel található nyílt homoki gyepekkel, kisebb buckák közti láprét-foltokkal tarkított legelő.
A tarka sáfrány (Crocus reticulatus Stev.) egyike legkorábban nyíló vadvirágainknak.
A Duna jobb partján emelkedő meredek partfalak anyagát sárga színű lösz alkotja, melynek eredete a jégkorszakok idejére nyúlik vissza. Félig száraz éghajlaton a folyók árteréből erős szelek fújták és szállították, szélcsendben porhullással alakult ki mai formájára. A felszín a gyakori porviharok következtében leülepedett, vastag rétegeket alkotva és betemetve állatmaradványokat, egykori talajrétegeket.