A nyugati homlokzati tornyos kápolna a település feletti fennsíkon szabadon áll, késő barokk stílusban épült 1832-ben, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a fő- és az oldalhomlokzatokon három, illetve egy-egy ívvel megnyitott toronyaljjal.
Bezerédj István 1818-ban nagyanyja, Gindly Zsófia öröksége révén került Tolna megyébe átvenni az öröklött birtokot. 1838-ban Bezerédj István Hídja pusztai birtoka egy részén megkezdi a jövendő szedres község telepítését. Ez évben köt szerződést medinai jobbágyaival a kilenced megváltásáról és a települő lakók egy részével írásbeli szerződést köt.
A ma is látható hídjai romos kápolnát kúriája közelében Bezerédj István második felesége, Bezerédj Etelka építtette 1863-ban, neogót stílusban. Ekkor Hídja még virágzó birtok volt, pusztai iskolával, selyemgyárral, kúriával.
Bezerédj Amália a reformkor klasszikus műveltségű nemesasszonyai közé tartozott. Beszélt németül, angolul, franciául és latinul, kiválóan játszott hárfán és zongorán. Költő, pedagógiai író, az első magyar gyermekkönyv, A Flóri könyve szerzője. Egész életében a maga sajátos eszközeivel harcolt a nők egyenjogúságáért, a kisgyermekek magyar nyelvű neveléséért, a nők közéleti szereplésének elfogadtatásáért az irodalom, a zene és egyéb művészetek és a tudomány területén.
Az Őssárvíz hajdani medre mentén kialakított 116 hektáros védett terület a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része. 1987-ben került országos védelem alá, elsősorban az itt található tarkasáfrány (Crocus reticulatus) állománya miatt, majd később 1999-ben, beleolvadt a tájvédelmi körzetbe. A sáfrány termőhelyét a széles mederben kanyargó Ős-Sárvíz vájta a homokos löszplatóba. Ezen a másfél kilométernyi partoldalon virít koratavasszal a közel tízezernyi tő tarkasáfrány.
