Az egykori középkori bencés apátság területe és a rajta álló építmények 1783-ban kerültek Tolna vármegye tulajdonába. A meglévők bővítésével alakították ki a megyeházát, amely azonban 1794-ben leégett, s bár utána helyreállították, 1828 és 1833 között a helyén épült fel a jelenlegi Megyeháza. A tervezője Pollack Mihály volt. Azóta több felújításon és átalakításon ment keresztül, így 1895-ben, majd 1959 és 1968, illetve 1973 és 1985 között, valamint legújabban az évezred első évtizedének végén.
A korszerű mozaik megteremtésében Mattioni Eszternek elévülhetetlen érdemei vannak. Ezen ősi technika XX. századi továbbfejlesztésével lehetőséget adott a mai modern épületek külső és belső tereinek művészi újragondolására, hogy művelődési központok, gyárak, otthonok, irodaházak is esztétikai hangsúlyt kapjanak.
Mind festményeivel, mind hímesköveivel kiemelkedő képviselője, megörökítője a magyar népművészet, népviselet, esküvők, táncok és búcsúk világának.
Mészöly Miklós 1921. január 19-én született Szekszárdon. 1947-1948-ban itt volt laptulajdonos. Mészöly több esszé-, publicisztikai-, dráma és mesekötet szerzője és több későbbi író példaképe. A Térkép Aliscaról című művében is Szekszárdot mutatja be, mely Közép Európa kötetben található.
A márc egy mesterséges adalékanyagoktól teljesen mentes szörp, amelyet mézből és cukorból készítenek. Évszázadokon keresztül kedvelt üdítőital volt, a mézeskalácsosok készítették, árulták. Ez a méhészeti melléktermék korábban olyan ismert volt, hogy akadt város, amelynek a méhészei ebben fizették az adót. A márc hagyománya napjainkban újjáéledt Tolna megye székhelyén.
A Gemenci erdő nemcsak az ország, de Európa féltett kincse is, 1996 óta nemzeti park. Sűrű ártéri vegetáció teszi különlegessé. Bőséges táplálékot és kiváló búvóhelyet nyújt az itt őshonos gímszarvasnak és vaddisznónak. Mélyebben fekvő részét a Duna a magas vízálláskor elönti, melynek köszönhetően gazdag halállomány és védett vízimadarak tömegei is meg tudtak itt telepedni.
Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. Nevét 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak. Az M6-os autópályán, a Budapesttől Pécsen át Barcsig tartó 6-os számú főúton, Szeged felől Bátaszékig az 55-ös, onnan az 56-os számú közúton lehet megközelíteni.
