A bikavér több vörösborszőlő-fajta háziasított borából készült borkülönlegesség. A fantázia név a vérvörös színét és a bika által jelképezett vad természeti erő képzetét egyesíti. Legendáját az is táplálja, hogy a bor születésének helyét, időpontját, készítésének eredeti módját homály fedi, a dicsőségért sokáig vetekedett két város: Eger és Szekszárd. Az elnevezés szekszárdi eredetét sokan a Bika - mai napig létező - dűlőnévből származtatják, mely már XI. századi írásos emlékeinkben feltűnik.
Szekszárd neve a római kor óta összeforrott a borral. Régészeti, történeti adatok sokasága vall arról, hogy a település gazdasága, lakóinak élete a szőlő, a bor köré szerveződött. Egyetlen bortörténeti visszaemlékezés sem hagyja ki, hogy a szekszárdi szarkofágot (i.sz. 4. sz.), a benne talált kelyhet és görög nyelvű feliratát megemlítse: "Áldozz a pásztornak, igyál és élni fogsz!" A Szekszárd környéki dombokon is számos helyen kerültek elő a formájukat a római kortól szinte változatlanul megtartó szőlőmetsző kések, a kacorok. A 16. század második felében a szekszárdi volt közel és távol a legkeresettebb magyar bor. A település ma is büszkén nevezi magát a "szőlő és bor városának".
A többfajta szőlőből álló bor készítése a szekszárdi borvidék eltérő természeti adottságaira vezethető vissza. Egy gazdának több dűlőben volt kisebb-nagyobb szőlőültetvénye, amelyeket a természeti csapások és betegségek nem egyforma mértékben érintettek, így soha nem ment tönkre az összes termés, és a termelő nagyobb biztonsággal számíthatott sikerre. A különböző adottságú dűlők eltérő minőségű terméseit együtt feldolgozva optimális minőségű bort készíthettek maguknak a gazdák.
Az elmúlt száz - százötven évben azonban átalakult a bikavér készítésének filozófiája és technológiája. A szőlőművelési és borászati eljárások fejlődésével megváltozott a bikavér fajtaösszetétele. A Szekszárdi Bikavér alapját a Kékfrankos és a Kadarka jelenti. Együttes arányuknak legalább 40%-ot el kell elérnie, míg más szőlőfajták aránya nem haladhatja meg a l0%-ot.
A gyümölcsösség és a fűszeresség ötvöződik a két bor házasítása során, ami nyilván évjárat függő, de nagymértékben meghatározza a talaj összetétele is. A szubmediterrán klíma hatására elérik a bikavér alapborok a 13 v/v % alkoholtartalmat, a savak viszont bársonyossággal simulnak, a markáns, de nem tolakodó tanninok mellett. Minden szekszárdi borász egyénisége is tükröződik a Szekszárdi Bikavérben, annak köszönhetően, hogy a házasításokat különös gondossággal, kóstolás alapján végzik az általuk kiválasztott alapborokból.
A Bikavér jelentése: erős, sötét színű vörösbor. A bornak erősséget az alkoholtartalom ad, amit kiegészít a glicerintartalom, utóbbi egy selymességet, édes ízérzetet kölcsönöz a bornak. Minél magasabb egy bor alkoholtartalma, annál magasabb e háromértékű alkohol, a glicerin mennyisége is a borban. A sötét színvilág szőlőfajta függő, minél vastagabb a héjszerkezet és minél intenzívebb, hosszabb idejű a héjon erjesztés, annál mélyebb színvilág jellemzi a bort.
A Szekszárdi bikavér készítésének módja szabályozott és ellenőrzött, a megnevezést a Szekszárdi Borvidéken kívüli termelők nem használhatják. A Szekszárdi Borvidék sokszínűsége és minden eleganciája, a dűlők egyedisége, mind ötvöződik a Szekszárdi Bikavérben a házasításra kerülő alapboroknak - Kadarka, Kékfrankos, Merlot, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir - köszönhetően. A Szekszárdi Bikavér egyenletes minőségét a borászok szaktudásukkal, fejlett technológia alkalmazásával, nagymértékű higiéniai szabályok betartásával érik el és törekszenek minden évben arra, hogy nagy házasításaik méltón és büszkén viselhessék a Szekszárdi Bikavér elnevezést, amit a város szülötte, Garay János írt le először az országban, a Szegszárdi bordal című versében. De nem csak Garayt érintette meg a szekszárdi vörösbor, hanem Liszt Ferencet is, sőt Bodnár István orvosságként említette: "A szekszárdi bikavér orvosságnál többet ér, aki issza, hóttig él!" "Szép hazánk három szine" a trikolor, a háromszínű nemzeti zászló is megjelenik Garay János bordalában, mely szorosan összefügg a Szekszárdi Bikavérrel, amit csodaként említ. A bikavér az első színre utal s erőt sugároz, a fehér szín a tisztaságot, a békét, a zöld szín pedig a szabadságot szimbolizálja. Mi másban találjuk meg a szívünknek oly kedves magyarság szimbólumát, ha nem egy értékes nedűben, a Szekszárdi Bikavérben?
"Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe mint a bikavér,
S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér.
És a tőke, melyen termett, Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk három szinét?"
A második világháború után a szocializmus időszakában Szekszárdot megfosztották a Bikavér névhasználati jogától, a Szekszárdi Bikavért száműzték a szakkönyvekből, az értelmező szótárak oldalairól. Szekszárd mára visszanyerte és újra használhatja a Bikavér nevet, azonban még sok idő és munka kell ahhoz, hogy a Bikavér megtépázott hírneve helyreálljon.