Tóth János Kossuth–díjas operatőr, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tagja Tolnán született 1930-ban. A Balázs Béla Stúdió alapító tagja volt. A hatvanas években elsősorban rövidfilmek, valamint jó néhány animációs film operatőre volt. Filmes berkekben legendás személyiségnek tartották megszállottsága, faradhatatlan, lelkesedése miatt. Számára a Balázs Béla Stúdióban készített rövidfilmjei jelentették a művészi önkifejezést. Látásmódja, művészete a hazai filmtörténet részévé vált.
A mözsi viselet nem egy nemzetiség, hanem a faluban már itt élők, és itt hazát lelt svábok, és szlovákok által az évtizedek alatt egységgé formált viselet. Az országban sehol sem található hasonló. Egyediségét 1993-ban Tradíció Védjeggyel ismerték el.
Az 1950-ben született fazekas Tolna megyéből került Kaposvárra, ott bővítette, fejlesztette mesterségbeli tudását. Kitűnő képzési lehetőség volt a Fazekas Háziipari Szövetkezetbe történő bedolgozó munkája. 1973-ban már a Népművészet Ifjú Mestere lett, egy évre rá elérte a Népi Iparművész címet.
A magyarországi kékfestés közösségét a ma még meglévő, családi alapon működő kékfestőműhelyek alkotják. A mesterség már csak e keretek között tud fennmaradni, mivel a szakma elméleti és gyakorlati elsajátítása csak műhelyekben lehetséges, a Tolnai Kékfestő Műhelyben is generációról generációra öröklődött a kékfestő mesterség. A régi hagyományokat követve, Horváth Balázs párjával a műhelynél lévő házban élnek, így a kékfestés számukra nemcsak munka, hanem életforma is.
A 2010-ben kifejlesztett Chili-csepp igazi sikert és elismerést hozó termék, amely a chili paprikából különleges eljárással kipréselt olaj. Hazánkban csak a tolnai Józsi Fűszerei Kft. tudja ilyen természetes végterméket eredményezve előállítani, ezt az egyébként rendkívül takarékos, a szakmai skálán 100 ezres erősségi mértéket elfoglaló esszenciát.
Szekszárdtól 10 kilométerre, északkeletre található. A 19. században szabályozták a Duna déli szakaszát, a tolnai ág eliszaposodott, így a város megmenekült az állandó árvízveszélytől, de kikötőjét elveszítette, a halászatot jelentősen sújtotta az intézkedés, és a vízimalmokat is át kellett telepíteni.
A selyemfonó 1900 és 1971 között működött, ma kis múzeum állít neki emléket.
1989-ben Tolnához csatolták Mözs községet, ezzel egy időben városi rangot kapott.
