A török kiűzése után a Medina szomszédságában fekvő Kápolnapuszta földbirtokos családja határozta el kápolna építését. A Kisboldogasszonyról elnevezett barokk stílusú épületet a 18. század második felében emelték, a 19. század első felében megnagyobbították.
Gr. Apponyi György 1773-ban megvásárolta a Mercy grófok birtokát az 1750 körül épült kastéllyal. Az épület tervrajza az Apponyi család levéltári anyagában található meg, mellyen a kőfal és a melléképületek is szerepelnek. A Kismegyeháza elnevezés onnan ered, hogy egykor megyegyűlések színhelye, majd huszárlaktanya volt. Érdekesség, hogy az 1778. október 19-i megyegyűlésen, ahol megyeszékhely választásra került sor, a jelölt Szekszárd és Kölesd volt. Egy szavazattal Szekszárd kapott több voksot.
Az 1776-os alapkőletételt követően az 1781-es esztendőre készült el a barokk stílusú épület, amelyet a rákövetkező évben, 1777-ben szenteltek fel. Tornyát az 1781-es türelmi rendeletet követően kapta.
Utcák által közrefogott dombon, kovácsoltvas kerítéssel részben körbekerített templomkertben áll két egymással összeépült templom. A kistemplom a 13. században gótikus stílusban épült fel, a nagy templom pedig klasszicizáló, késő barokk (copf) stílusban a 18. és a 19. század fordulóján.
a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntar