Stockinger Artúr egyre bővülő fejfedőgyűjteményét eleinte csak a látogatói ismerhették meg. A falu népének azonban egyáltalán nem volt ismeretlen a gyűjtemény, mert Artúr atya rendszeresen hordta a kalapokat: gyakran így ment ügyeit intézni vagy csak egyszerűen sétálni. Ebben nem valami különcködés vezette, hanem az ismeretterjesztés, a tanítás vágya, és az, hogy egy szűkebb közösségben élők is megismerhessék távoli népek kultúráját.
Bezerédj Amália a reformkor klasszikus műveltségű nemesasszonyai közé tartozott. Beszélt németül, angolul, franciául és latinul, kiválóan játszott hárfán és zongorán. Költő, pedagógiai író, az első magyar gyermekkönyv, A Flóri könyve szerzője.
Egész életében a maga sajátos eszközeivel harcolt a nők egyenjogúságáért, a kisgyermekek magyar nyelvű neveléséért, a nők közéleti szereplésének elfogadtatásáért az irodalom, a zene és egyéb művészetek és a tudomány területén.
Staub Ferenc autodidakta festőművész volt. Mint asztalossegéd 1930-tól 1935-ig Aba Novák Vilmos szabadiskolájában tanult. Kedvelt témája volt a tolnai táj és a népi élet. Haláláig a mai Emlékház épületében alkotott.
Nem csak a művész képeiből tekinthető itt meg kiállítás, de régmúlt idők emlékeit is őrzik a Helytörténeti Gyűjtemény darabjai.
Tatai Ernő 1956-ban született a Tolna megyei Bonyhádon, most Tevelen él. Hobbi szinten kezdett foglalkozni a hangszerkészítéssel, amit a zene iránti szeretete és érdeklődése motivált. Munkája során leginkább a népi hangszerkészítés áll hozzá közel, ezen belül pedig a pengetős hangszerek, nevezetesen a tambura hangszercsalád.
Népviseletek varrásával, viseletes babák készítésével 1990 után kezdett el foglalkozni, ettől kezdve főleg ez töltötte ki az életét. Otthonában százötven zsűrizett babából álló gyűjteménnyel büszkélkedhet.
a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különö
