Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának döntésével a „Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet” a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe került.
A Rákóczi-túrós néven ismert sütemény 1958-ban robbant be a köztudatba, amely halhatatlanná tette Rákóczi Jánosnak, Felsőleperd fiának nevét. Ma is igen népszerű lepényfajta, nemcsak édes-savanykás íze miatt, hanem mert nem igényel különösebb alapanyagot. Még a legegyszerűbb hazai konyhában is megtalálhatók a hozzávalók: liszt, cukor, tojás, túró, tejföl, baracklekvár. 1964-ben jelent meg Rákóczi János szakácskönyve Konyhaművészet címmel.
Bonyhád nemzetközi hírű üzemét 1909-ben alapították és jegyezték be. Nemzetközi hírnevét a zománctábla-gyártással szerezte meg, ennek is köszönhette 1926-ban a kiállítási aranyérmet.
A legnagyobb területű borvidék a Pannon Borrégión belül a Tolna nevét viselő, talán mégis kevesebben ismerik. A borvidék ugyanis csak bő másfél évtizedes hagyományra tekint vissza, noha a szőlőművelés és a borkészítés hagyományai a római korig visszanyúlnak.
A gemenci terület, az Alsó-Duna ártér igazi, nemzetközi nevezetességét nemcsak az ártéri táj és páratlan madárvilága, de az itt elejtett három hatalmas agancsú gímszarvas bika trófeája is fémjelzi.