Bátaszéki Ipartestület tevékenysége és hagyományai
1891-ben alakult a Bátaszék és Vidéke Ipartestület 161 taggal. A testület 1900-ban székház céljára egy parasztházat vásárolt Bátaszék központjában, ugyanekkor létesített segédszállót.
1891-ben alakult a Bátaszék és Vidéke Ipartestület 161 taggal. A testület 1900-ban székház céljára egy parasztházat vásárolt Bátaszék központjában, ugyanekkor létesített segédszállót.
Tóth János Kossuth–díjas operatőr, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tagja Tolnán született 1930-ban. A Balázs Béla Stúdió alapító tagja volt. A hatvanas években elsősorban rövidfilmek, valamint jó néhány animációs film operatőre volt. Filmes berkekben legendás személyiségnek tartották megszállottsága, faradhatatlan, lelkesedése miatt. Számára a Balázs Béla Stúdióban készített rövidfilmjei jelentették a művészi önkifejezést. Látásmódja, művészete a hazai filmtörténet részévé vált.
A mözsi viselet nem egy nemzetiség, hanem a faluban már itt élők, és itt hazát lelt svábok, és szlovákok által az évtizedek alatt egységgé formált viselet. Az országban sehol sem található hasonló. Egyediségét 1993-ban Tradíció Védjeggyel ismerték el.
Az 1950-ben született fazekas Tolna megyéből került Kaposvárra, ott bővítette, fejlesztette mesterségbeli tudását. Kitűnő képzési lehetőség volt a Fazekas Háziipari Szövetkezetbe történő bedolgozó munkája. 1973-ban már a Népművészet Ifjú Mestere lett, egy évre rá elérte a Népi Iparművész címet.
A 18. század utolsó évtizedeiben Székelyföldet elhagyva a soknemzetiségű Bukovinában alapítottak magyar falvakat a bukovinai székelyek, ahol létszámukat megsokszorozták. Andrásfalva, Hadikfalva, Fogadjisten, Istensegíts és Józseffalva népe, több mint háromezer család 1941-ben települt haza Magyarországra. 1945-től jelentős számban Bonyhádon és környékén is élnek.