A 18. század első harmadában a faluba települő rácokat a század utolsó évtizedében németek követték. Hetvenkét német településről jöttek ide az elkövetkező esztendők során. Nem csak templomot emeltek maguknak, népiskolájuk három tanítóval működött.
A török alatt elnéptelenedő települést a 18. század elejétől kezdték újranépesíteni. A betelepülőknek megígérték, hogy hét évig adómentesen termeszthetnek szőlőt.
A 18. század óta élő kulturális örökség bár történelmi jelentőségéből veszített, szakrális jelentősége napjainkig nagy, és kulturális látványosságként kiemelkedő.
A templomtól nyugatra szép természeti környezetben szabadon álló téglalap-alaprajzú, emeletes épületet még 1787-ben emelték. Az 1895-re elnyert végső formájának stílusa historizáló építészi szándékról árulkodik.
Bogyiszlónak gazdag és igen jellegzetes népzenei hagyományai vannak. Rendszeresen volt, és részben még mindig népzenekutatók kedvelt gyűjtési területe. Stílusával hidat képez a keleti Tolna megye és a túlféli Kalocsa népzenei nyelvjárásai között.