Pincefalu
A török alatt elnéptelenedő települést a 18. század elejétől kezdték újranépesíteni. A betelepülőknek megígérték, hogy hét évig adómentesen termeszthetnek szőlőt.
Tolna Megyei Értéktár
A török alatt elnéptelenedő települést a 18. század elejétől kezdték újranépesíteni. A betelepülőknek megígérték, hogy hét évig adómentesen termeszthetnek szőlőt.
Szabatonpuszta egy Isten háta mögötti hely a megyében. A 18. és a 19. század folyamán a gyönki Magyary-Kossa család birtokának egyik uradalmi központja volt. Napjainkban Gyönk felől közúton közvetlenül nem is közelíthető meg. A Kölesd és Sárszentlőrinc közötti útról Úzdnál térhetünk rá az odavezető kis mellékútra.
A település egyik legfőbb értéke a több mint 500 pincéből és pincesorokból álló pincefaluja, amelyet szépen gondozott szőlőültetvények vesznek körül. Sokféle fajtát termesztenek pl. Irsai Olivért, Olasz rizlinget, Kékfrankost és Zweigelt illetve Cabernet fajtákat.
A cikta juh a török uralmat követően a betelepített németajkú lakossággal került hazánkba. Elsősorban Tolnában és Baranyában volt elterjedt. A dél-dunántúli svábajkú falvak jellegzetes fajtája. Innen ered a fajta másik neve: tolna-baranyai sváb juh. Legnagyobb és legtisztább állománya Magyarországon, a Nagydorogi Szenes-legelőn található. Az Agrárminisztérium Ágazati Értéktárában szereplő védett őshonos, magas genetikai értéket képviselő magyar állatfajta.
Nagydorogon és környékén évszázados hagyományai vannak a galambtenyésztésnek. Tolna megyében működik a legnépesebb tenyésztő egyesület. A Magyar díszpostát a leírások szerint az elmúlt század 30-as éveiben tenyésztették ki Békés megyében. Elterjedése az elmúlt évtizedben gyorsult fel, miután a Magyar Galamb és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége bejegyezte új fajtaként.
