Szent László-híd
A híd Szent László király, Szekszárd város védőszentjének nevét viseli. Szekszárdtól északkeletre köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. A köznyelv hívja szekszárdi hídnak is.
A híd Szent László király, Szekszárd város védőszentjének nevét viseli. Szekszárdtól északkeletre köti össze a Dunántúlt az Alfölddel. A köznyelv hívja szekszárdi hídnak is.
A Sárköz belvizeinek elvezetésére a Sárvíz torkolatánál 1879-ben háromnyílású zsilipet készítettek, ami azonban a felgyülemlett belvizet gravitációsan nem tudta elvezetni. Ezért 1896-ban szivattyúházat építettek, három, egyenként 1,5 m3/sec teljesítményű, Schlich-Nicholson gyártmányú, vízszintes tengelyű centrifugál szivattyút állítottak be, melyeket a Röck Gépgyárban készített gőzgépek hajtottak.
Bezerédj Pál kezdeményezésére 1898-ban fogtak a Tolnai Selyemfonógyár építéséhez. A magyar állam tulajdonában álló gyárban az üzemszerű termelés 1900-ban indult.
A város szélén, a központtól mintegy két kilométerre déli irányban szabadon áll az 1912-es esztendő óta a Cseringát patak mellett egy ligetes területen. A jelenlegi malom helyén Kovács Imre fabódés vízimalma már az 1800-as évek végén állt.
A tolnai Selyemgubóraktár a 2009-es esztendőben került fel az ipari műemlékek jegyzékére, és kapta meg méltó helyét a magyar ipartörténeti köztudatban.