Az úgy nevezett Augusz-ház voltaképpen három épület együttese. A 36. szám alatti 18. századból való lakóházat 1866-ban romantikus stílusban átépítették és bővítették. Az utcavonallal párhuzamos, egyemeletes szárnyához kétemeletes keresztszárny csatlakozik lépcsőtoronnyal. Homlokzata falpillérekkel tagolt. A 38. szám alatti ház a 18. század elején épült klasszicista stílusban.
A Tereziánum építtette klasszicista stílusban az 1820-as években. A városra maradt uradalmi műemlékek egyik jellegzetes darabja. Az 1980-as években homlokzati felújítást kapott. Egykor az uradalom számvevőségeként szolgált.
Hajdanán az utca mellette lévő telkén, a 9. szám alatt álló, kezdetben földszintes, majd emeletessé bővített kúria szárnyrésze volt, annak emeletessé bővítésekor falazták le arról. Ma kerített saroktelken egyik falával a szomszéd kúriának támaszkodva áll.
A nagyméretű, téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős, beépített tetőterű kúria magja egy a 17–18. század fordulóján emelt, két traktusos, alápincézett épület volt, amelyet a 18. században kétszer bővítettek.
A lakóház 1780 és 1800 közötti időszakban épült klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban, az udvari szárny későbbi. 1967-ben és 1979-ben felújították, az emlékházi funkciónak megfelelően átalakították. Itt született a modern magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, Babits Mihály, aki szekszárdi kötődését több rangos művében megörökítette.
