Bonyhádi zománcáru és zománcedény
Bonyhád nemzetközi hírű üzemét 1909-ben alapították és jegyezték be. Nemzetközi hírnevét a zománctábla-gyártással szerezte meg, ennek is köszönhette 1926-ban a kiállítási aranyérmet.
Bonyhád nemzetközi hírű üzemét 1909-ben alapították és jegyezték be. Nemzetközi hírnevét a zománctábla-gyártással szerezte meg, ennek is köszönhette 1926-ban a kiállítási aranyérmet.
A Jézus születését megjelenítő dramatikus szokás eredetileg házaló népi színjáték volt, amelynek mára főként színpadon, iskolákban, szabadtéren vagy akár templomokban bemutatott változata terjed.
Dunakömlődtől keletre, a Bottyán-sánc (Sánchegy) löszfennsíkján helyezkednek el Lussonium római kori segédcsapat-tábor feltárt maradványai.
A magyarországi kékfestés közösségét a ma még meglévő, családi alapon működő kékfestőműhelyek alkotják. A mesterség már csak e keretek között tud fennmaradni, mivel a szakma elméleti és gyakorlati elsajátítása csak műhelyekben lehetséges, a Tolnai Kékfestő Műhelyben is generációról generációra öröklődött a kékfestő mesterség. A régi hagyományokat követve, Horváth Balázs párjával a műhelynél lévő házban élnek, így a kékfestés számukra nemcsak munka, hanem életforma is.
A márc egy mesterséges adalékanyagoktól teljesen mentes szörp, amelyet mézből és cukorból készítenek. Évszázadokon keresztül kedvelt üdítőital volt, a mézeskalácsosok készítették, árulták. Ez a méhészeti melléktermék korábban olyan ismert volt, hogy akadt város, amelynek a méhészei ebben fizették az adót. A márc hagyománya napjainkban újjáéledt Tolna megye székhelyén.