A Duna jobb partján emelkedő meredek partfalak anyagát sárga színű lösz alkotja, melynek eredete a jégkorszakok idejére nyúlik vissza. Félig száraz éghajlaton a folyók árteréből erős szelek fújták és szállították, szélcsendben porhullással alakult ki mai formájára. A felszín a gyakori porviharok következtében leülepedett, vastag rétegeket alkotva és betemetve állatmaradványokat, egykori talajrétegeket.
Paks, a hangulatos kisváros életében jelentős szerepet játszik a Duna, a víz. A Duna volt a Római Birodalom határfolyója, Bottyán János itt építtette ki a ma „Bottyán vára” néven ismert dunántúli kuruc hídfőállást. A dunai hajózás, a kereskedelem lendítette fel a település gazdaságát.
Az Imsósi-erdő helyi jelentőségű védett természeti terület. Védetté nyilvánítása 2000-ben történt. 54,7456 hektár területen fekszik. Az erdő a magyar kultúrtörténet egyik kiemelkedő emléke, 75 %-át erdő, 5 %-át gyep, 15 %-át cserjés, 5 %-át vizes terület borítja.
A Gemenci erdő nemcsak az ország, de Európa féltett kincse is, 1996 óta nemzeti park. Sűrű ártéri vegetáció teszi különlegessé. Bőséges táplálékot és kiváló búvóhelyet nyújt az itt őshonos gímszarvasnak és vaddisznónak. Mélyebben fekvő részét a Duna a magas vízálláskor elönti, melynek köszönhetően gazdag halállomány és védett vízimadarak tömegei is meg tudtak itt telepedni.
A gemenci terület, az Alsó-Duna ártér igazi, nemzetközi nevezetességét nemcsak az ártéri táj és páratlan madárvilága, de az itt elejtett három hatalmas agancsú gímszarvas bika trófeája is fémjelzi.
