
Paksi Ürge-mező
Az 1999 óta védett, 242 hektár kiterjedésű Paksi Ürge-mező a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része, a város pereméhez közel található nyílt homoki gyepekkel, kisebb buckák közti láprét-foltokkal tarkított legelő.
Az 1999 óta védett, 242 hektár kiterjedésű Paksi Ürge-mező a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része, a város pereméhez közel található nyílt homoki gyepekkel, kisebb buckák közti láprét-foltokkal tarkított legelő.
A tarka sáfrány (Crocus reticulatus Stev.) egyike legkorábban nyíló vadvirágainknak.
A Duna jobb partján emelkedő meredek partfalak anyagát sárga színű lösz alkotja, melynek eredete a jégkorszakok idejére nyúlik vissza. Félig száraz éghajlaton a folyók árteréből erős szelek fújták és szállították, szélcsendben porhullással alakult ki mai formájára. A felszín a gyakori porviharok következtében leülepedett, vastag rétegeket alkotva és betemetve állatmaradványokat, egykori talajrétegeket.
Paks, a hangulatos kisváros életében jelentős szerepet játszik a Duna, a víz. A Duna volt a Római Birodalom határfolyója, Bottyán János itt építtette ki a ma „Bottyán vára” néven ismert dunántúli kuruc hídfőállást. A dunai hajózás, a kereskedelem lendítette fel a település gazdaságát.
Az Imsósi-erdő helyi jelentőségű védett természeti terület. Védetté nyilvánítása 2000-ben történt. 54,7456 hektár területen fekszik. Az erdő a magyar kultúrtörténet egyik kiemelkedő emléke, 75 %-át erdő, 5 %-át gyep, 15 %-át cserjés, 5 %-át vizes terület borítja.