Hajdanán az utca mellette lévő telkén, a 9. szám alatt álló, kezdetben földszintes, majd emeletessé bővített kúria szárnyrésze volt, annak emeletessé bővítésekor falazták le arról. Ma kerített saroktelken egyik falával a szomszéd kúriának támaszkodva áll.
A városban álló többi Perczel-kúriától az a történelmi tény különbözteti meg, hogy ezen az ingatlanon született Perczel Mór, 1848-as honvédtábornok. A földszintes főépületet részben 1780 táján emelték, nagyrészt ma is őrzött alakját az 1820-as átépítése során nyerte el jellegzetes klasszicista stílusú kivitelezéssel.
Ha a Bonyhádról Bátaszékre tartó közút alsóbörzsönyi szakaszán nyugat felé tekintünk, apró dombon láthatjuk meg a szabadon álló épületet, amely földszintes, téglalap alaprajzú és nyeregtetős kivitelezésű. Barokk stílusban az 1740-es években építették, amikor a Perczel család itt is birtokot szerzett.
Báró Nunkovits György építtette 1790 táján klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A 20. század elejétől került a Honig család birtokába. A század folyamán azután négy ízben is felújították. Bonyhád főterének egyik kiemelkedő épülete, a főtér keleti oldalán szabadon áll.
A bonyhádi főtér keleti utcavonalán szabadon álló épület, amely a 19. század elején klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban készült. T-alaprajzú emeletes ház, amelyet kontyolt nyeregtető fed. Jelenlegi formáját három, a 18. századból származó kisebb épület emelettel bővített összeépítésekor nyerte el.
Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik A Völgység fővárosának. Az ókorban sok nép megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált.