A magyarországi németek által lakott Ladomány a 20. század utolsó negyedére gyakorlatilag szinte teljesen elnéptelenedett község, amelyet korábban Bonyhádhoz csatoltak, és ma elsősorban üdülőfaluként funkcionál. Egyhajós kis temploma az utca vonalától valamivel beljebb szabadon áll.
A klasszicizáló késő barokk (copf) stílusú lakóház 1816-ra épült fel. A 20. században átalakították, 2005-ben pedig felújították. Az utca irányából egyszintes, udvaráról nézve kétszintes épület. Alaprajza téglalap alakú. Homlokzatából kissé kiemelkedő középrizalit töri meg a síkot. Nyeregtetejét az egyszerűség feloldása érdekében kontyolással készítették. Belső része gerendás födémű, néhány ajtaja pedig még az építés korából származik.
A klasszicizáló késő barokk (copf) stílusú templom 1795 és 1800 között épült fel. 2002-ben felújították. Építőmestere Schneiderhahn Fülöp hőgyészi uradalmi pallér volt, a munkát akkori 4000 osztrák forintért vállalta. Az evangélikus iskolával és tanítólakással alkot épületegyüttest.
Az úgyszintén klasszicizáló késő barokk (copf) stílusú épület a templommal egyidőben, 1800 körül épült. Oromzata vakolatkeretében ugyan az 1833-as évszámot mutatja, ez azonban egy felújítás emlékét őrzi csak. A templommal közös telken áll, annak határán az utcavonalon emelték.
A Bonyhádhoz csatolt Majoson domboldalban, a lelkészlak mögött szabadon álló templom. Egyhajós megoldással barokk stílusban 1784-re épült fel. Kivitelezője Schneider Dániel volt. Az 1784-es évszám a kőkeretes bejárat fölötti kőtábla német nyelvű feliratán olvasható, a toronysisakon az 1835-ös és 1879-es évszámokat tüntették fel, a német szöveg fölött koronás magyar címer áll.
Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik A Völgység fővárosának. Az ókorban sok nép megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált.