1918-ban sárközi parasztcsaládból született Decsen, és ott élt 2007-ben bekövetkezett haláláig. A kenderfeldolgozást, fonást és a sárközi szövés csínját-bínját kislány korában sajátította el édesanyjától. Már gyermekfejjel ágy- és asztalneműt, egyszerűbb törölközőket szőtt, később azután megismerkedett az igényesebb, nehezebb eljárással is.
Bogyiszlónak gazdag és igen jellegzetes népzenei hagyományai vannak. Rendszeresen volt, és részben még mindig népzenekutatók kedvelt gyűjtési területe. Stílusával hidat képez a keleti Tolna megye és a túlféli Kalocsa népzenei nyelvjárásai között.
Az 1937-ben Sióagárdon született és nyugdíjasként ismét szülőfalujában élő országosan, sőt határon túl is jól ismert Szabadi Mihály népművelőként, koreográfusként, etnográfusként lett neves szakember.
A 19. század első feléből származó épület népi műemléki státuszt élvez. Az utcája és a Sió-csatorna közötti nagy parkban szabadon áll egy téglalap alaprajzú, földszintes, téglafalazással készült, náddal fedett, nyeregtetős épület. Hosszoldala felől nagy szakaszon nyitott részében a méhészet eszközeinek bemutatója látható. Egyetlen belső zárható helyisége van az épület végén, ebben rendezték be a Petőfi-emlékszobát.
A pince építészeti értékként sem lebecsülendő, igazán nevezetessé azonban főleg a hozzá kötődő legenda teszi. Az 1848-49-es szabadságharc bukását, a világosi fegyverletételt követően itt bujdosott Deák Ferenc.
a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különö